Egyszerűsített foglalkoztatás 2012-2013 törvény

Az egyszerűsített foglalkoztatás 2012 - 2013  törvény meghatározza, hogy mely esetekben lehet ezt a fajta munkaviszonyt létrehozni. Ezek a lehetséges esetek a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka és az alkalmi munka Az idénymunka jellegét kifejezi az elnevezése, fontos azonban tudni, hogy időtartama nem lehet 120 napnál több egy naptári évben. Az alkalmi munka egy határozott időre szóló munkaviszony, amit a munkáltató és a munkavállaló egy naptári éven belül legfeljebb összesen 90 napra létesíthet; ezek a megállapodások vonatkozhatnak legfeljebb öt egymás utáni naptári napra, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra. Az idénymunka és az alkalmi munka kombinálható is egymással többszöri megállapodással, de az együttes időtartamuk a 120 napot egy naptári évben nem haladhatja meg.  Nem lehetséges az egyszerűsített foglalkoztatás 2012 törvény szerint olyan esetekben, amikor már a Munkatörvénykönyv szerinti /nem egyszerűsített/ foglalkoztatás létrejött, illetve nem alkalmazható ez a foglalkoztatási mód akkor sem, ha a közszférában dolgozók alkalmaztatásáról van szó a munkáltató alaptevékenységével kapcsolatban. Az egyszerűsített foglalkoztatás szerinti munkaviszonyban a munkáltatónak és a munkavállalónak elegendő szóbeli megállapodást kötnie, a munkáltatónak azonban a NAV felé szigorú bejelentési kötelezettsége áll fenn; ez utóbbi teljesítésével jön létre a munkaviszony.
A bejelentéshez az alábbi adatok szükségesek:
-    a munkáltató adószáma
-    a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma
-    az egyszerűsített foglalkoztatás jellege /idény- vagy alkalmi munka/
-    a munkaviszony napjainak száma.

A Munkatörvénykönyvben szereplő kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot természetesen ennél a jogviszonynál is alkalmazni kell, de ez a törvény e vonatkozásban tartalmaz bizonyos speciális eltéréseket. Az egyszerűsített foglalkoztatás 2012 törvény rendelkezik a munkáltató által fizetendő közterhekről, mert ezek lényegesen eltérnek a Munkatörvénykönyv szerinti foglalkoztatásra vonatkozó szabályoktól. Az idénymunkák esetében minden naptári napra munkavállalónként 500 forint, az alkalmi munkák esetében minden naptári napra munkavállalónként 1.000 forint a munkáltató által fizetendő közteher.

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére vonatkozó személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék fizetésről két törvény külön rendelkezik, de –amennyiben fent meghatározott összegű közterhet /500, illetve 1000 forint/ a munkáltató befizeti, abban az esetben nem kell fizetni
-    a munkáltatónak: társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, és nincs adóelőleg-levonási kötelezettsége
-    a munkavállalónak: nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, munkaerő-piaci járulékot, és nincs adóelőleg fizetési kötelezettsége.

Az egyszerűsített foglalkoztatási 2012 törvény meghatároz a munkáltatók részére egy évi alkalmi munkavállalói létszámkeretet, ami annak függvénye a munkáltató összes foglalkoztatottja létszámának.

Az Egyszerűsített foglalkoztatási törvény rendelkezik arról, hogy e foglalkoztatási forma esetén a munkáltatónak nem kell szabadságot kiadnia, és nem kell alkalmaznia a betegszabadságra, illetve más munkaidő kedvezményre vonatkozó szabályokat sem. Amennyiben nincs megállapítva munkaidő keret, a munkáltató elrendelhet egyenlőtlen munkaidő beosztást is, melyet nem kell egy hétre előre közölnie, elég azt az első munkanap elején ismertetni a munkavállalóval. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás írásos munkaszerződés keretében jött létre, akkor nem szükséges munkaidő nyilvántartást vezetni, és nem kötelező a munkabér írásos elszámolásának alkalmazása sem. Ez a változás némi könnyebbséget jelen a kkv-k számára. A munkáltatónak azonban bejelentési kötelezettsége van az állami adóhatóság felé az alábbi adatok tekintetében: munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma, a munkáltató adószáma, az egyszerűsített foglalkoztatás jellege, a munkaviszony napjainak száma, valamint közlendő az a tény és körülmény, ha a munkavállaló egyezmény alapján másik tagállamban, vagy egyezményben részes másik tagállamban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E szerint egyszerűsített foglalkoztatás során a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a kifizetett összegből adóelőleget nem kell levonni. 2012. január 1-jétől hatályos új rendelkezés alapján pedig az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony esetén személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a munkavállalónak. Az Egyszerűsített foglalkoztatás 2012. törvény alapján a munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatosan közteherfizetésre kötelezett. Ezen megfizetendő közterhek: alkalmai munka esetében 1000 forint, mezőgazdasági- és turisztikai idénymunka esetén 500 forint.

0 hozzászólás eddig

  • Értékelés:
Hozzászólások le vannak tíltva.